„Ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük” (Mt 18,20)

ISTEN HOZOTT AZ ÜRÖMI SZENT GYÖRGY VÉRTANÚ PLÉBÁNIA HONLAPJÁN

MISEREND

HÍREK

Templomunkban újra látogathatóak személyesen is a szentmisék.

ÜRÖM

hétfő: 18:00

kedd: - 

szerda: -

csütörtök: - 

péntek: 18:00

szombat: 18:30

vasárnap: 9:00

PILISBOROSJENŐ

hétfő: -

kedd: 18:00 

szerda: -

csütörtök: 18:00 

péntek: -

szombat: 17:00

vasárnap: 10:30

ONLINE MISE a Plébánia facebook oldalán:

vasárnap: 9:00

Májusban minden mise előtt fél órával májusi litánia

Görögkatolikus liturgia: minden hónap 1. szombat

 

SZENT GYÖRGY PLÉBÁNIA

Szent György vértanú plébániatemplom története

 

A falu műemlékileg védett, barokk Szt. György templomának múltja visszanyúlik a magyar középkorba. Egy 1744-ben készült írásban fent maradt feljegyzésből tudjuk, hogy Ürömben vasárnaponként, a pilisborosjenői (Weindorf-i) anyaegyházzal felváltva tartottak istentiszteleteket. Az 1752. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv további információkat közöl a Szt. György tiszteletére emelt ürömi templomról: „...Budának a töröktől való visszafoglalása után restaurálták a régi romokból, jó anyagból az akkori földesúr, Raiter comisszarius buzgólkodására; második patrónusa: Szt. Lénárt püspök ...   A restaurációt a falubeliek végezték, kik kath. németek „. A templom kapuja fölött kőbe vésett 1765-ös évszám olvasható. Ez az évszám az 1764. évben folytatott felújítás és bővítés befejeztét igazolja. A templom 17. századi történetéről ismereteink írott adatok nélkül hiányosak, de a század végén történt újraépítés egyik bizonyítéka a régi hajó elején, a padlózatba behelyezett sírkőlap. Latin felírása szerint ezen a helyen nyugszik az 1702-ben elhunyt P. John Ágoston regularis kanonok, Weindorf és Oerm (Üröm) parochus.  A középkori alapokra épített barokk templom az adakozó hívek és kegyurak jóvoltából folyamatosan fejlődött: a templom zsindely fedését 1824-ben cserépre cserélték, nem sokkal később a toronyba órát helyeztek, 1840-ben javították a sekrestyéjét és a főbejárati ajtót, 1874-ben kerítést építettek. A templom nagyobb méretű átépítésére 1929-ben került sor.  Fábián Gáspár budapesti építész tervei alapján, a torony és a régi hajó megtartásával, szentély záródású bazilikális templomteret alakítottak ki .  A szentélynél sekrestyét helyeztek el.  A templom méretei: szentély 8x8 m, új hajó 12 m széles, 15 m hosszú, régi hajó 8 m széles, 13 m hosszú.  A munka vezetésével Schön Mátyás, vörösvári mestert bízták meg. Az építésnél felhasznált kőanyag helyi bányákból került ki. A nagy volumenű építés befejezésének időpontja 1936. Sikos Antal plébános úr kezdeményezésére és a hívek támogatásával harminc évvel később, 1966-ban a templom homlokzatát tatarozták és  a régi templomrész ciklopkő lábazati burkolatot kapott, 1968-ban a régi oltár helyett a hívekkel szembeni misézésre kialakított új oltártardosi vörös márványból készült. Ebben Szt. Simplicius és Szt. Coronatus ereklyéit helyezték el. 1977-ben a belső tér restaurálása készült. Néhány jellemző építészeti adat: a keletelt templom hajója donga és keresztboltozatos, a kórus öntöttvas oszlopokon áll, a nyolcszögű gúlasisak alakú templomtorony palával fedett. Ablakai keretezettek, oldalkapuja zárköves, homlokzati párkánya tagolt, déli oldali főhomlokzatán csigavégű díszítmény található.  

A régi berendezési tárgyakat az újonnan kialakított templomtérbe helyezték el. A térhatás élményszerű. A korábbi oltár forgatható tabernákuluma 1760 körüli faépítmény volt, mely az átépítéskor, (talán a restaurálás hiánya miatt) szétesett.  Az oltár fölött a templom védőszentjének, sárkányölő Szent Györgynek képe függ. Az oltárszekrénynél a koronás Madonna látható (a kép keletkezésének időpontja ismeretlen, feltehetően 18. századi alkotás). A templom oldalfalánál Szt. Anna és Szt. Joachim szobrai állnak.

A mellékoltárok barokk korból származnak. A baloldali, a fájdalmas Szűzé, szekrénykéjében finoman faragott Pietával, feljebb a kis Jézust hordozó Madonna kagylós foglalatú képével. A szekrény alatti szobor Szt. József a kis Jézussal. A szárnyakon Szt. Rókus és Szt. Sebestyén szobrai láthatók. Az üvegszekrény alatt Szt. Rozália nyugszik. Az oltár a 18. század elején készülhetett, minden bizonnyal a 17. század végén lezajlott pestis járvány és veszedelem elhárításáért. A jobboldali mellékoltár üvegszekrényében Szt. Lénárt szobra áll, az oltáron a vadászok védőszentje, Szt. Hubertus. Ezek környezetében a kis Szüzet oktató Szt. Anna képét helyezték el. Az oltár szárnyaira helyezett szobrok Tóbiást a hallal és Szt. Lipótot ábrázolják. A retabulum fülkében a vándorló pásztorok patrónusa, a vándorbotos és kalapos Szt. Vendel nyugszik.

A hársfából készült szószék stílusa az oltárokéval egyező. Korára nézve néhány adatot említünk: az 1771. évi „canonica visitatio” mint újat jelöli, az 1829. évi fából faragottnak. Ismereteink szerint 1865-ben restaurálták. A szentély és a hajó baloldali szögletébe elhelyezett szószék templomba nyíló ajtaján és a fölött a Jó Pásztor fából faragott képe ékeskedik. Korlátfalán elhelyezett reliefeken a szőlőművelőről és magvetőről szóló evangéliumi példabeszédek elevenednek meg. Angyal szobrok, a jó Pásztor ülő szobra, egyháztanítók jelvényeit tartó angyalkák és a tíz parancsolat lángsugarakkal ékesített táblája gazdagítja a barokk szószéket.

A templom vörösmárvány baptistériumát 1829-ben említik először. Az eddig felsoroltakon kívül említésre méltó a színezett, fából faragott Szentháromság csoport  a Szt. Flórián szobor és a barokk feszület angyalokkal.

A templom felszerelési tárgyainak száma időről időre változott. Öröklámpása, melyről már 1805-ben említés történt, betöréskor eltűnt. Szent kereszt ereklyéjéről egyházlátogatási okmányokban többször történik említés (1805, 1818). Az 1700-as évekből származó augsburgi álékkövekkel díszített aranyozott ezüst ötvösremek 1838-ban az egyházmegyei múzeumba került letétbe. Egyházi leiratok szerint: „Valószínűleg ez lesz azon szentségmutató, melyet a budai klarisszák főnöknője, Borosjenő és Üröm kegyura ajándékozott a régi parochiának, körülötte később (1779 – 1782) nagy harc keletkezett a mater és filia között, végre Séllyei Nagy Ignác 1783. aug. 19-én úgy határozott, hogy az ostensoriumot hagyják Ürömben.” Az 1818. évi felszerelési listában szerepelnek még fából készült gyertyatartók, ezüst tárgyak. A 18. század első feléből származó díszített barokk ezüst kelyhet, és az ugyancsak a 18. században készült réz cibóriumot ezüst kupával betöréskor ugyancsak ellopták. A 19. század közepéről származik a templom biedermayer stílusú monstranciája, néhány gazdagon hímzett terítője.

A templom belsejében találhatók még a keresztút stációi,  valamint az oltártérben VI. Pál pápa és Kisberk Imre székesfehérvári megyéspüspök címerei. A régi padokhoz baldachintartó oszlopok is tartoznak. A sekrestyét szép feszület és régi zászló díszíti, a templomi miseruhák legszebb darabja a falu szőlőkulturájára is utalhat.

A templom egykori orgonájáról, 1764 és 1868 között az egyházi források többször tesznek említést, későbbi sorsáról nincsenek adataink. A ma használt két manuálos orgona az első világháború utáni időkből származik. Az ősi harangok közül a Szt. József lélekharang még 1939-ben megvolt, a Szt. György, Szt. István és Szűz Mária harangokat az 1818. évi egyházlátogatás során anyakönyvezték. Ma az 1925-ben vásárolt Szt. György és a Magyarok Nagyasszonya elektromosan vezérelt harangok hangjait hallgathatják az ürömiek és az Ürömbe érkezők. A harangokba vésett felirat a következő:

Üröm

Gewidmet von Bell Miklós, Braun Gyula, Joódy Miklósné, Götz József, Götz János, Kohlberger György, Schieszl Ferenc, Schieszl Henrik, Thoma István, Zaitz Géza, Zejdi Vencel, Ker. Iparoskör, Munkásotthon, Takarékpénztár és Ker. Temetkezési Egylet  1925

Öntötte Szlezák László harangöntő, Budapesten

 

Schutz Patronin Ungarns, bitt für uns! (A felirat fölött Mária kép van)

A harang másik oldalán: Gewidmet von den gläübigen in Üröm 1925 (magyarra fordítva: Magyarország Védasszonya könyörögj érettünk! Felajánlották a hívők Ürömben)

Öntötte Szlezák László harangöntő, Budapesten

 

A római katolikus egyházközség

 

A török uralom alatt elnéptelenedett falu új, német nyelvű lakói hitük gyakorlásához a középkori templom romjain (megmaradt az alap és részben a falak) építkeztek tovább. 1702-ben már fedele is kellett legyen a templomuknak, hiszen itt, az oltár előtt temették el első papjukat.

Az egyházközség a pilisborosjenői plébániához tartozóan a veszprémi egyházmegye része volt. 1777-ben, a Mária Terézia által újonnan alapított székesfehérvári püspökséghez helyezték a „Budai Hegyvidék”-et. Az évszázadok során korszerűtlenné vált egyházmegyei rendszert végül 1993–ban megújították, és ennek keretében Üröm és környéke az Esztergom – Budapesti Főegyházmegyéhez került, területi folytonosságot nyújtva a kettős székhelyű érsekség két „fővárosa” között.

Üröm eleinte a pilisborosjenői plébánia filiáléja volt 1698-tól 1821-ig. A környező községek közül ide tartozott még Pomáz és Csobánka (1770-ig, amikor Pomáz önálló plébánia lett és Csobánka ehhez tartozó filiálé), valamint Budakalász (1821-ig Pilisborosjenő, majd 1846-ig Üröm filiáléja). Az ürömi önálló, új plébánián 1821-től vezették az anyakönyveket, melyek a plébánia birtokában vannak.

Üröm és Pilisborosjenő lelkipásztori ellátását szükség esetén időnként egyetlen pap végezte, bár már a kezdetben, az Ürömben 1702-ben eltemetett P. John Ágoston parochus mellett, ismert Pilisborosjenő első plébánosának a neve is:  1698 és 1704 között Paul Tschinj.

 

Üröm plébánosai:

Weicher Miklós 1894-

Miller József 1901-

Braun Gyula 1910-

Furtner Mátyás 1938-

Kollwentz Ede 1938-

Sikos Antal 1964-2008

Bakos Zsolt 2007-2013

WILHEIM PÉTER 2013-

 

Búcsú: április 23.

 
DSC_1359.JPG
 

KAPCSOLAT

2096 Üröm, Fő u. 47

Wilheim Péter

plébános

 

Irodai szolgálat
 

Hétfő: 16:00-18:00

Szerda: 9:00-12:00, 13:00-16:00

Péntek: 16:00-18:00 

 

Tel.: 06 26 950 879

EGYHÁZI HOZZÁJÁRULÁS  befizetése  lehetséges:

 

  • készpénzben - a plébánia irodai nyitva tartási ideje alatt (Hétfő: 16:00-18:00; Szerda: 9:00-12:00, 13:00-16:00; Péntek: 16:00-18:00; Tel.: 06 26 950 879)

  • átutalással - bankszámlaszám: Üröm Szent György Vértanú Plébánia - CIB Bank számla: 10700392-71411589-51100005

  • Pilisborosjenői CIB Bank számla: 10700392-71411534-51100005

 

TEMPLOM FELÚJÍTÁS TÁMOGATÁSA

  • készpénzben - a plébánia irodai nyitva tartási ideje alatt

  • átutalással - bankszámlaszám: Üröm Szent György Vértanú Plébánia; 65700093-50090611